>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Baranya megye

Tatán a Miklós-malomban német nemzetiségi bázismúzeum nyílt. A múzeum anyaga 1983 végén költözött át a Nepomuk-malomba.

Minisztériumi döntés az országban 16 könyvtárt jelölt ki a nemzetiségi báziskönyvtárok feladatának ellátására (közülük néhány egyszerre több nemzetiségé is lett). A fővárosban a Gorkij Könyvtár. A német báziskönyvtárak: a Baranya megyei Könyvtár Pécsett (51 Baranya megyei, 12 Bács-Kiskun megyei, 6 Somogy megyei község), a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (14 Fejér megyei, 20 Veszprém megyei község), a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár (16 Komárom megyei), a Pest-megyei Könyvtár Budapesten (21 Pest megyei, 2 Nógrád megyei község), a Tolna megyei Könyvtár Szekszárdon (32 Tolna megyei község), a soproni Széchenyi István Városi Könyvtár (7 Győr-Sopron megyei, 6 Vas megyei község).

A MAFILM Dokumentumfilm Stúdiója kisfilmet készített Hajósról és az ott élő németekről. Alkotója Paulus Alajos, címe "Nemzetiségeink életéből".

A Baranya Megyei Tanács határozata a nemzetiségekről. Azokon a településeken, ahol a nemzetiségi lakosok aránya elérte a 30%-ot, 1975-ben kötelezővé tették a közintézményeken, az utcákon és a helységnévtáblákon a kétnyelvű feliratokat. Ezt az üzleteknek is javasolták. A helyi tanácsokat felkérték, hogy ilyen településeken neves német és délszláv nemzetiségű személyekről nevezzenek el utcákat. Döntés született arról, hogy az épülő pécsi középiskolai kollégiumban 100 férőhelyet a német kisebbség számára kell a jövőben fenntartani, valamint hogy Pécsett létre kell hozni egy gyakorló általános iskolát a nemzetiségi hallgatók számára. A határozat egyik pontja szerint Mecseknádasdon be kell rendezni egy német tájházat. A költségvetésben évi 200 000. Ft-ot kell elkülöníteni a nemzetiségi népművelés céljaira.

A Baranya-megyei Tanács ülésén megvitatták a "Nemzetiségi Művelődés Távlati Programja Baranyában" című előterjesztést.

Az első nemzetiségi óvodák alapításának 25 éves évfordulója alkalmából Pécsett országos nemzetiségi napokat tartottak. Baranya volt az országnak az a területe, ahol az első délszláv óvodák megalakultak.

A Német Szövetség felmérte az országos választmányi tagok segítségével a kétnyelvű táblák helyzetét. Vegyes képet kaptak. Voltak megyék, ahol megértéssel fogadták az intézkedést (pl. Baranya). Egyes megyékben csak hosszas egyeztetések után fogadták el a Szövetség javaslatait (pl. Komárom, Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Vas, Somogy). Győr-Sopron és Veszprém megyékben egyáltalán nem tettek ki kétnyelvű táblákat.

Megújították a Szövetség és a Baranya-megyei Tanács 1972-es együttműködési megállapodását. A hangsúly a kétnyelvűség biztosítására, és a nemzetiségi iskolák - kiemelten a Leőwey és a Janus Pannonius Gimnázium és óvónőképző szakközépiskola - támogatására került. Emellett kiemelten foglalkoztak a nemzetiségi káderpolitika jelentőségével is.

A Baranya Megyei Tanács ülésének beszámolóját, hozzászólásait, jegyzőkönyvét a magyar mellett német és szerb-horvát nyelvre is lefordították. Erre még nem volt példa az országban.

A baranyai német és délszláv nemzetiségi munkacsoportok alakuló ülése. A Szövetség Országos Választmányának baranyai tagjai a munkacsoport elnökévé Báling Józsefet (Dunántúli Napló főszerkesztője) választották. Az indoklás szerint nem lehet mindent a budapesti központból megoldani, s a helyi viszonyok ismerete lehetővé teszi az eseményekre, a problémákra való gyors reagálást.

A Szövetség és a TIT Baranya megyei nemzetiségi bizottsága megrendezte a "Német nemzetiségi klubvezetők és TIT előadók országos konferenciáját" Pécsett.

Stadinger István meghívására német kollégája, a Bundestag elnöke Philipp Jenninger Magyarországra érkezett. Itt tartózkodása alatt ellátogatott Baranyába és Budaörsre is, ahol találkozott a magyarországi németek képviselőivel.